Nagyon megtetszett, hogy viszonylag nagy és az is, hogy ilyen formája van a peremének. Fürdetés közben vettem észre, hogy nem is akármilyen cserép őnagysága.
Nem kedvelem magam körül a túlcicomázott tárgyakat, ezért két szín és egy kis plusz az amúgy is plusz peremen az én ízlésemnek bőven elég. Csiszolás és portalanítás után zománc festéket használtam több rétegben. Hkf-et keverni türelmetlen voltam, pedig abból kevesebb réteg elég lett volna és a száradási idő is sokkal kevesebb lett volna. Volna...
Stencilt vágni és pontos, szabályos betűket festeni szintén türelmetlen voltam. A néhol hibás cseréphez ez a tökéletlenség talán jobban is illik.
Amikor már az utolsó réteg száradt, megnézte a Mama, hogy min ügyködök. Mosolyog.
-Kislányom, ez a cserép nem a miénk ám.
- :O :( :'(
-Na jó, szólok pár jó szót a cserép érdekében. Meg a tiédben.
- *.* :D :*
Őnagysága marad.
Az előző cseréptuningos bejegyzést itt újra megnézheted.
Várlak vissza! :)
Ha kedvet kaptál cserepek csinosítgatásához, küldd el nekem is üzenetben a végeredményt! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése